Kategória: Japán utazás
-
Csomagküldés Japánban: miért utazhat külön a bőrönd és a gazdája?
A csomagküldés Japánban az utazás egyik meglepően kényelmes része. Amikor Japánról beszélünk, többnyire a vonatok pontossága, az ételek vagy a templomok jutnak eszünkbe. Engem azonban legalább ennyire érdekelnek azok az apró megoldások, amelyek egy utazást könnyebbé tesznek. Például az, hogy nem feltétlenül kell egy nehéz bőrönddel végigmenni az állomásokon és a zsúfolt utcákon. Japánban a…
-
Ekiben Japánban: a vonatút, amelyet már az állomáson meg lehet ízlelni
Az ekiben Japánban nem egyszerű ételdoboz, hanem a vonatutazás gasztronómiai élményének része. Japánban még egy egyszerű vonatutazásból is képesek különleges élményt teremteni. Nemcsak a szerelvények gyorsasága, tisztasága vagy pontossága miatt, hanem azért is, mert az utazáshoz saját gasztronómiai kultúra kapcsolódik. Ennek egyik legizgalmasabb része az ekiben – 駅弁, vagyis az állomásokon és vonatokon árusított japán…
-
Tomo azt mondta: „unalmas lesz”… aztán bementünk a Sapporo Clock Towerbe
Amikor kimondtuk, hogy Sapporo Clock Tower, én valami nagy „wow”-ra készültem. A fejemben egy ikonikus, monumentális látvány élt – olyasmi, ami már messziről megállítja az embert. Tomo viszont, még mielőtt odaértünk volna, teljes természetességgel megjegyezte: „Lehet, hogy csalódás lesz. Az épület… unalmas.” Elmosolyodtam. Mert ismerem ezt a mondatot tőle: nem bántani akar, nem elveszi a…
-
Hakone: fekete tojás, forró onsen és imádság a vulkán szívében
Hakone számomra nem egyszerűen egy japán kirándulás volt. Inkább egy különleges küldetés.Két szent cél vezérelt minket: a fekete tojás és az onsen. És mindkettőt teljesítettük – sőt, túl is szárnyalta a várakozásaimat. A legenda: egy fekete tojás = +7 év élet Az Owakudani vulkanikus völgyében kapható fekete tojás nem csak egy furcsa turistalátványosság.A legenda szerint…
-
Ginza, ahol az idő nem rohan, hanem emlékeztet
Ginzában van egy pillanat, amikor az ember észrevétlenül lelassul. Nem azért, mert kevesebb az inger – épp ellenkezőleg. Minden mozog, villog, áramlik, mégis ott áll egy épület, ami nem kér figyelmet, mégis magához húz. A Wako Building pont ilyen, amelynek tornyában a Seiko legendás órája ketyeg. Nem siettet, nem sürget. Csak ketyeg. Kitartóan. Nyugodtan. Mintha…
-
Hazautazás Japánból – búcsú a 17 napos utazásunktól
Sziasztok, Kedveseim! Elérkeztünk 17 napos japán utazásunk utolsó napjához. Nehéz elhinni, hogy véget ért ez a különleges kaland. Nagyon jó érzés volt, hogy végig velünk tartottatok, olvastátok a történeteinket, és napról napra együtt fedeztük fel Japánt. Most a sanghaji repülőtéren ülök a laptopom előtt. Még hat és fél órát kell várnunk a Budapestre induló járatunkra.…
-
Az utolsó séta Ginzában és a hosszú út hazafelé
Elérkezett a japán utunk utolsó napja. Furcsa érzés úgy elindulni reggel, hogy tudjuk: ma már mindenből egy kicsit az „utolsó” következik. Az utolsó séta Tokióban, az utolsó japán ebéd, aztán irány a repülőtér. Fejben még itt vagyunk, de a bőröndök már Budapest felé készülnek. Még egy délelőtt Ginzában Délelőtt elszaladtunk Ginzába, Tokió elegáns, luxusüzletekkel teli…
-
Cicás templom, tévétornyok és Tokió esti fényei
Ma reggel fél nyolckor indultunk, és este fél kilencre értünk vissza. Tudtuk, hogy hosszú nap lesz, de Tokióban olyan nehéz azt mondani: „Ezt majd legközelebb megnézzük.” A cicás templom Először a Gōtokuji templomot kerestük fel. Itt a szerencsét hívogató macskafigurák nem csupán kedves díszek: egy régi történet kapcsolja őket a templomhoz. A legenda szerint egy…
-
Shibuya kereszteződés és ajándékvásárlás Tokióban
A nap hátralévő részében sétáltunk, nézelődtünk, és megálltunk ebédelni. Végül a híres Shibuya kereszteződéshez érkeztünk. Egy ideig csak figyeltem, ahogy a lámpaváltás után minden irányból megindulnak az emberek. A nyüzsgés magával ragadó volt, de a sok gyaloglás után már éreztük a lábunkban az egész napot. Ajándékvásárlás a Shibuya kereszteződés közelében Betértünk a Don Quijote áruházba…
-
Esőben és napfényben Enosimán
Tegnap este még átsétáltunk a szállásunkról Enosima szigetére. Sötét volt, esett az eső, de a kivilágított templom, a kilátó és a piskóta így is hangulatos látványt nyújtott. Reggel visszamentünk ugyanoda megnézni a napfelkeltét. Reggeli után kijelentkeztünk a szállásról, a hátizsákokat betettük a csomagmegőrzőbe, és elindultunk felfedezni a szigetet. Az egészet körbejártuk. Elképesztően szép volt! Ebédre…
-
Hakonéból Kamakurába, majd tovább Enosimába
Ma Hakonéból Kamakurába, majd Enosimába utaztunk. Egy busz és három vonat kellett hozzá – a nap végére alaposan elfáradtunk. A varázslatos reggeli után kilenckor indultunk, és egy óra körül értünk Kamakurába. Most néhány napig csak hátizsákkal utazunk. A holmink egy részét Tomo apukájánál hagytuk; ő majd csomagban feladja az utolsó szállodánkba. A bőröndünket még a…
-
Fekete tojás és gőzölgő hegy Hakonéban
Tegnap Hakone egyik felében pihentünk egy onsen hotelben, ma pedig átmentünk a másik felébe. Felvonóztunk, fekete tojást ettünk, fogaskerekűztünk, hajókáztunk és egereztünk. Estére egy másik onsen szállásra érkeztünk. Sokan voltak ma a hegyen. A lefelé induló felvonóra még sorszámot is kellett húznunk. Felfelé három szakaszban utaztunk, és ugyanígy, három szakaszban jutottunk vissza. Innen lett volna…
-
Shinjuku reggelétől Hakone varázslatos kertjéig
Ma reggel Shinjukuban, a szállodában kábán ébredtem. Az éjszakai érkezés teljesen kifárasztott; a reggelimet is úgy ettem meg, hogy még félig aludtam. De milyen jólesett ennyi nap után végre ágyban, malomban aludni! Reggeli után megnéztük a kerület nagytemplomát, majd felmentünk a tokiói városháza kilátójába. Gyönyörű volt a kilátás: még a Fudzsi-hegyet is láttuk. Fent zongorázni…
-
Nyolc óra várakozás után Tokió éjszakájában
Indulunk Tokióba! Legalábbis ezt hittük, amikor a 11:40-es járatunkra készültünk. A gépet azonban törölték, és csak a 19:00-kor induló következő járatra tudtak feltenni minket. Így kaptunk nyolc váratlan órát a reptéren. Nézelődtünk a boltokban, ettünk, figyeltük a fel- és leszálló gépeket, a napozóágyakat, és időnként katonai repülőgépek is feltűntek a reptér felett. Volt időnk minden…
-
Japán mese – Az utolsó reggel a szülői házban
Ma egy kicsit szomorú vagyok. Közeledik az indulás, és lassan búcsút kell vennünk attól az otthontól, amely az elmúlt héten bennünket is szeretettel befogadott. Minden reggel Anyuka reggeli költeményeivel indult a nap. Az apró tálkák csörrenése és a készülő étel halk zubogása beszűrődött hozzánk a tatamis szoba papírfalán keresztül. Már ezekből a hangokból tudtam, hogy…
-
Áldáskérés a családért a Yahiko-szentélyben
Ma Anyukával együtt meglátogatjuk a Yahiko-szentélyt. Mi nem csupán turistaként járjuk Japán szent helyeit. Tomo családi hagyományait követve ilyenkor áldást kérünk a család egészségére, szerencséjére és bőségére is. Gyakran vásárolunk omamorit, vagyis apró japán védőamulettet. Van, amelyiket a párkapcsolatunk boldogságáért választjuk, másikat az egészségünk vagy a szerencsénk megőrzéséért. Gyertyát gyújtunk, és kívánságokat is elhelyezünk a…
-
Eső, családi meghittség és egy különleges nap Szapporóban
Esős napra ébredtünk Szapporóban. Kitartóan esik, mégis jóleső érzés nézni az ablakból. Mintha égi áldás érkezett volna. Ma a csendé, a nyugalomé és a szülői otthon meghittségéé a főszerep. Ez az első olyan napom Japánban, amikor reggeltől estig kitartóan esik. Mégis jóleső érzés. Mintha égi áldás érkezett volna. Ez a csend, a nyugalom és a…
-
Jetlag Sapporóban: egy álmatlan éjszaka után felfedeztük a várost
Amikor Budapesten október 30-án még csak este hét óra volt, nálunk Sapporóban már október 31-én hajnali három. Ekkor ütött be igazán a jetlag: hiába volt éjszaka, egyszerűen nem tudtunk aludni. A Magyarország és Japán közötti nyolcórás időeltolódás panírban is érezhető. A testünk még a budapesti idő szerint működik, miközben körülöttünk már egy teljesen más napszak…
-
25 órás utazás után megérkeztünk Japánba – 2. japán mese
Megérkeztünk Japánba, de az út a vártnál is hosszabbra sikerült. A sanghaji repülőtéren további két órát késett a csatlakozásunk, így az utazás háztól házig összesen 25 órán át tartott. Fárasztó volt, mégis igyekeztem úgy tekinteni erre a hosszú útra, mint az utazásunk első különleges fejezetére. Hiszen amikor az ember Japánba készül, már a repülőtéren elkezd…
-
Japán utazás házaspárként – az első közös kalandunk kezdete
Megérkeztünk a repülőtérre. Ez az első japán utazásunk házaspárként, ezért már maga az indulás is különleges érzés. Olyan jó együtt menni, közösen várni az előttünk álló napokat, és elképzelni, milyen élményekkel térünk majd haza. Tele vagyunk izgatott várakozással. Egy utazás számomra mindig jóval azelőtt elkezdődik, hogy a repülőgép felszállna. Már a készülődés, a bőröndök lezárása,…
-
Varázslatos november Japánban – egy utazás, ami örökre velünk marad
Október 29-én újra útnak indultunk Japán felé. Ahogy a repülő felemelkedett, egyszerre éreztem izgatottságot, meghatottságot és azt a mély, csendes boldogságot, amit csak az jelent, amikor az ember oda tér vissza, ahol otthon érzi magát. Tudtam, hogy ez az utazás más lesz: különlegesebb, ünnepibb, személyesebb, mint bármelyik eddigi. Sapporo – az északi otthon melege Az…
-
Rend, csend és kiskosarak – Japán reptéri étkezés élménye
A japán repülőtéren még az étkezésnek is külön szertartása van.Itt nem zaj, nem tolakodás, hanem rendezett nyugalom fogad – és mindehhez elég néhány centiméternyi tér. A gyorséttermekben apró kis boxok sorakoznak, személyenként elválasztva.Melletted is fal, előtted is fal, és mégis: valahogy nem zavaró, inkább biztonságos, meghitt.Mindenkinek megvan a saját kis világa – egy tál ramen,…
-
Kiotó – a város, ahol megállt az idő
Van egy pont Japánban, ahol az ember úgy érzi, hogy a múlt és a jelen kézen fogva sétálnak.Ez Kiotó.A város, ahol a templomok árnyékában fából épült házak sorakoznak, ahol a hegyek lábánál teázók illata keveredik a bambuszerdők csendjével, és ahol a modern világ ritmusát valahogy sikerült lelassítani. Miért van ennyi faépület? Kiotó több mint ezer…
-
Arashiyama – a szerelem és a legendák völgye
Arashiyama… már a neve is mesés. Japánul azt jelenti: „Vihar-hegy” (嵐山 – arashi = vihar, yama = hegy). Mégis, aki egyszer ideér, az első pillanatban érzi, hogy itt épp az ellenkezője uralkodik – nem a vihar, hanem a nyugalom. Talán csak a hegyek fölött gyakran gyülekező felhőkről, a természet lélegzetvételéről kapta a nevét, de a…
-
Dotonbori, a vásárlás őrülete – és egy kis lélegzetvétel Kiotóban
Ha Oszakáról egyetlen szó jut eszembe, az a nyüzsgés. A Dotonbori negyedben, a folyóparton, ahol a híres sárga Don Quijote (vagy ahogy mindenki hívja: Donki) áruház magasodik a fényárban úszó reklámrengeteg fölé, az ember tényleg úgy érzi, mintha egy másik dimenzióba csöppent volna. Ez az épület nemcsak kívülről harsány, hanem belülről is maga a káosz.…
-
Egy éjszaka Narában – ahol az őzek meghajolnak
Tomo mindig azt mondta, hogy Narában nem szoktak megszállni – a legtöbben csak egy napra látogatnak el.De én külön kértem, hogy töltsünk el ott egy éjszakát.Valamiért éreztem, hogy ez a város több, mint egy egynapos kirándulás. És igazam lett. Már az első pillanatban megérintett a látvány: az őzek mindenhol ott voltak – a parkban, az…
-
Emlékek Toya-tóból – egy régi onsen nyomában
Mielőtt elhagytuk a Toya-tó környékét, elmentünk Tomó egykori osztálytársának a ryokanjához. Régen híres hely volt, ahová sokan jártak pihenni, és ahol a gyerekek is gyakran megfordultak. Tomó mesélte, hogy iskolás korukban sokszor mentek oda fürdeni az onsenbe, nevetve, csobogva, tele fiatalos életkedvvel. Most azonban már csak a helye maradt. A ryokant lebontották. Amikor odaértünk, hideg…
-
Majdnem lekéstük a járatot
És tényleg, most jut eszembe majdnem lekéstük a 10 órás gépünket a Budapest Shanghai közötti útvonalra. Mindig jól előre készülünk, jó korán kiérünk a reptérre, ott szoktunk lődörögni időben. Terv szerint most is kiértünk időben, bár picit később, mert reggel még meleg harisnyák vásárlását beiktattam indulás előtt, és egy reptéri buszt is elengedtük, a következőt…
-
Végre megérkeztünk Sapporóba!
Hetek óta készültem erre a pillanatra. Nemcsak a hosszú utazás miatt, azért is, mert életem az egyik legfontosabb bemutatkozása várt rám. Ha ismered az érzést, milyen amikor a párod szüleivel első alkalommal találkozol, akkor ezt nyugodtan szorozd fel 10 egységgel. Hogy miért, azt magam sem tudom, de úgy éreztem itt nem csak a párom szüleivel…
-
A sanghaji átszállás története: dohányzás vagy ikigai
Tíz órányi repülés után a gondolat, hogy végre megmozgathatom a lábam, már önmagában is megkönnyebbülés volt. De tudtam, hogy párom, Tomo, ennél sokkal jobban várt valamit: egy cigarettát. Ahogy Sanghajba érkeztünk, újabb ellenőrzéseken kellett átmennünk, mielőtt bármilyen kijelölt dohányzóhelyet megtalálhattunk volna. Ez már-már egy kis kincsvadászat kezdete volt. Az első akadályt a csomagvizsgáló biztonsági hölgye…
-
Indulunk Sapporóba: Első közös Japán utunk gondolatai
Reggel, amikor felébredtem, az első gondolatom ez volt: a szülők mindig azt szeretnék, hogy a gyermekeik váltsák valóra az álmaikat. Sokszor hallottam ezt, de most mélyebb értelmet nyert számomra. A sors érdekes fordulatot hozott az életembe. Ahogy elindulunk Sapporóba, arra gondolok, hogy valami különleges történik. Nem a gyermekeim valósítják meg az álmaimaikat, hanem az én…