Néhányan megkérdőjelezik, mi értelme ennyi szabálynak. Én azt látom, hogy Japánban a megelőzésre fordítanak nagy figyelmet, hogy kevesebb legyen az utómunka. Ez nem csak a tárgyakra vonatkozik, hanem a testre, a természetre, az utcákra, a lakásokra – szóval mindenre. Igyekeznek mindenről gondoskodni és vigyázni rá, így kisebb a helyreállítás költsége.
Pszichológiai szempontból is van értelme: azok, akik nagyobb önbecsüléssel rendelkeznek, jobban vigyáznak magukra – test, lélek, szellem szinten – és a tárgyaikra is. Nekem ez nagyon tetszik. Már az iskolában megtanítják a tisztelet és gondosság alapjait, így a szabályokhoz való alkalmazkodás valójában nem nehéz.
Egy példa: az airbnb szállásunkon Oszakában a kihelyezett felhívásban jelezték, hogy a a koszolás miatti többletköltség 30 000 jen, ami hozzávetőleg 74 000 forint. Így érthető, miért jobb vigyázni a dolgokra: kevesebb munka, mint megkeresni ennyi pénzt.
Számomra ez nem csak praktikus, hanem tanulságos is: a szabályok mögött mindig van logika, a gondoskodás és tisztelet kultúrája. És talán pont ez az, ami Japánt ilyen rendezett, élhető és tiszteletteljes hellyé teszi.
Vélemény, hozzászólás?